Cimkék

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Evészet-ivászat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Evészet-ivászat. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 11., szerda

Mendoza - Borpincék #2 és egy kis helyi politika

#10 Salentein: Utolsó nap egyetlen borászata és egyben az utolsó borászat, amit meglátogattunk Mendozában. Ez az egyik legmesszebb eső borvidék Mendozától. Az 1:15 perces utat sikerült is 2 óra alatt megtenni. 
Nem valami kafák az utak, illetve tele vannak felújítással. Mert majd októberben választás lesz, és már most kampányolnak, de nagyon durván. Minden tele választási plakáttal és az összes rendezvényen kampányolnak. Szórják a pénzt, és olyan felújításokat csinálnak, amik évek óta esedékesek és látványosak. Hmmm, hol is hallottam ilyet?!?!;) 
Az emberek jellemzően politizálnak, mennek a tüntetések is, és nyilván mindenki rühelli a jelenlegi elnök asszonyt, és az ügyész rejtélyes öngyilkossága (1 nappal azelőtt hogy találta volna elnök asszony dolgait a bíróságon) erősen kicsapta a biztosítékot. 
Van valami néhai politikus, aki nem volt jófej, és balszerencsét hoz, úgyhogy ha kimondják a nevét, akkor a nők megfogják a saját mellüket balszerencse ellen. Nem tudom a pasik mit fogdoshatnak:) 
Hatalmas az infláció és irreálisak az árak. Pl egy lakást venni annyi, mint Miamiban, sőt albiba költözni is majdnem lehetetlen, Lucia is az anyujával lakik. 
Az autók elérthetetlen áron szintén, épp ezért a tök pici autók rohangálnak mindenfelé, Ford K, WV Gol, Renault Clio, Fiat Uno, és bazi régi autók. A kubaiakra jellemző kreativitással máshol halálra ítélt autókat tartanak mágiával életben. 
Inflációra érzékletes példa, hogy találtam egy étterem leírást 2011-ből, ahol azt ecseteli a blogger, hogy a helyen 40 pesoból meg lehet ebédelni, Luciát jegelni kellett úgy röhögött, most ez inkább 250-300 peso lenne. 
És ha már a pénznél tartunk, teljes káosz. Van a rendes váltási árfolyam, az olyan 6-8 peso/dollár. És van a "blue market" váltás, ami olyan 12-14. Igazából azért hívják kéknek, hogy ne fekete piac néven fusson:) Nem mindenki vehet hivatalosan dollárt, tehát aki vehet, azok megveszik hivatalos árfolyamon 8-ért, eladja a kék piacon 11-ért, és akinek nagyon kell megveszi 13-ért. 
Úgyhogy én egy idő után elvesztettem a fonalat, főleg, hogy Lucia váltja a pénzt és fizet mindent, hogy jobban járjak anyagilag, mindenen nyerek 30-40%-ot. Aztán majd odaadom neki dollárban az amcsi számlájára.
Szóval tudom, hogy szar a helyzet otthon, de amikor ezt a káoszt nézem és azt hogy a számunkra alapabb, de legalábbis jóval elérhetőbb dolgok, mint albérlet, kocsi, lakás, itt vágyálmok egy hasonló beosztású ember számára, akkor hálát adok a jódolgomért.

Nah és akkor ejtsünk szót Salenteinról is. Ide azért jöttem, mert a boros tanárnéni, Anna és ivókollega, Béla is ezt az egyetlen helyet mondta, mint kötelező programot Mendozában. Minden bazi minőségi technológia mellett, olyan Andok látvánnyal a háttérben, hogy az ember otthon érzi magát rögvest, főleg miután levitték a pincébe, ami számomra egy kápolna benyomása, csak borral. Ámen! És az, hogy a borok mellesleg bomba jók voltak, csak mint mellékes tényezőt említem meg:)
A tulaj amúgy egy holland, aki 20 éve vette a területet és kezdett bele a telepítéstől kezdve az épületekig. Ami amúgy kockázatos volt, mert elég sivatagos a terület. Mondjuk itt öntözéses a termelés, amiért mondjuk a franciáknál karóba húzás jár. Vagy asztali bor kategória:) 
Kérdeztem is a kalauzunkat, hogy gondolom csávónak valahonnan sok pénze volt, mert ebbe így belekezdeni a semmiből. És hát jah, jó sok pénze volt, és a bor is a holland kastélya után kapta a nevet. Én kérek elnézést:)

2015. március 10., kedd

Mendoza - borpincék #1

Végül is autóbérlés és kortyolgatás, felváltva vezetés mellett döntöttünk és igen hosszú listát és erőltetett ütemtervet raktunk össze majdnem 5 napra. Találtam egy blogot, ahol valaki, meglehetősen hasonló agyberendezéssel már átrágta magát a tervezésen, ötletelésen ami egy mendozai kirándulást illet, úgyhogy gyakorlatilag ráhagyatkoztunk.
Érkezés napján rögtön húztunk is Maipu borrégióba.
#1 Bodegas Lopez - nagyipari termelés, mély csalódással töltött el a betontartályok látványa. Amit a borsuliban csak mint szitokszót hallottunk a szoc rendszer tokaji bortermelése esetében. Az ebéd is itt, és persze steak-et kértem, amivel folyamatosan próbálkozom, mert ugye Argentiában steaket kell enni, de sajna rosszabbnál rosszabb. Itt is totál felejthető, a médium húst kihozzák tök szárazon, átsütve. Kíváncsi lennék milyen az átsütött. Borok amúgy rendben voltak.
#2 Bodages La Rural- boraik teljesen felejthetők voltak, viszont nagyon állat múzeumot rakott össze a tulaj. A borászkodással kapcsolatos mindenféle régi használati tárgyakkal.
#3 Familia Zuccardi - Egy nagyon kedves francia lány vitt körbe minket, aki elnézést kért az angoljáért, ami egyébként totálisan rendben volt, semmiféle francia akcentussal és persze spanyolul is nagyon jól tolta. Mellesleg el is gondolkodtam, hogy tök poén lenne egy borászatban dolgozgatni kicsit és hogy a beszélt nyelveim száma eléggé belitimálja, hogy hol is vennének fel. Hacsak meg nem tanulok már végre spanyolul. Mert hát jah, a nagy hallgatás ebben a témában, igen, azt jelenti, hogy jól abbahagytam a spanyol órákat. Nagyon jóféle Viognier-eket kostólgattunk és mutatta, hogy kísérleti jelleggel betontojásokat építenek és abban készül a bor. Nem is értem. De Anna borostanárnéni szerint ez most az új trend, sőt a betontartályt is megerősítette. Grrr!
#4 A napot a helyi sztár séf, Francis Mallman éttermében, az 1884-ben fejeztük be. Bodages Escorihuela borászat is van mellette. Nagy várakozással voltunk, nagyon állatul nézett ki, volt egy külön kenyér asztal, pazar választékkal, finomak is voltak. A ház borai szintén és számomra az empanadas itt volt eddig a legfinomabb. Voltak a kerti tapasztott kemencében készült kajáik is, úgyhogy én egy kemencés nyúlsültet kértem, nah az mondjuk nem jött át, totál száraz volt, asszem valami gond van velem meg a húsokkal ;) Gyönyörű kerti lugasban üldögéltünk, amit csak a szúnyogok támadása árnyékolt be, szarrá csíptek, aztán kértem szúnyogriasztót:) 
Amúgy ami itt killer, legalábbis a csúnyán szaporodó kilóim miatt, hogy az emberek nagyon  későn vacsiznak. A mi étterem foglalásunk 9-re szólt, ami nekem már no-no, de a hely tök üres volt, jóval később kezdtek szállingózni.

2 nap kihagyás után folytattuk a túrát, most Lujan de Cujo régióba.
#5 Bodegas Luigi Bosca: Itt már minden stimmelni látszott. Normális hordó, acéltartály, kísérleteznek kínai, orosz tölgyfával elsőnek az idén, amúgy persze a szokásos francia és amcsi, de ezek állítólag kifogyóban. Itt reggel 9-kor kezdődött a túra, úgyhogy jó kis reggeli volt, főleg, hogy nagyon bejöttek a borok :)
#6 Clos de Chacras: Ide azért jöttünk mert maradt időnk, és az előző helyről őket ajánlotta a srác. 1920-as évekből vannak betontankjaik, de belül átalakítottak, lekenték valami anyaggal, ami nem hagyja, hogy a szőlőlé a betont marja. Mert ugye minőségre törekszenek! Megmutatta a régi módszert, ahol minden a mennyiség volt. A régi betontankok nagy részét egybenyitották és pincét csináltak belőle, itt tárolják az üvegeket és a hordókat. Jó ötlet volt!
#7 Bodegas Lagarde: A top élmény. Nagytudású cukifej guide. Végén le is interjúvoltam, persze sommelier, aki Kaliforniát is megjárta mar. Gyönyörű udvar, mindenhol fa bútorok, izgi belső építészeti megoldások. És egy hangulatos étterem a 100 éves szőlőlugasok mellett, fügefa árnyékában. Az étteremben egy 5 fogásos menüsor volt, borokkal. Minden pazar, extra tálalási megoldásokkal. És jóóóó volt a húúúús. Vitte a pálmát.
#8 Ruca Malen: Gyönyörű kilátás Itt látjuk először ahogy érkezik be a szőlő, kis ládákban, hogy ne törjön. Az első napi termelőknél, mindnél, ömlesztve érkeztek nagy teherautókon. Van viszont itt is betontartály, de acél is. A magas kategóriás borok jó volt, a többi nem annyira ütött, de ide abszolút érdemes enni jönni, olyan állat a kilátás az Andokra.
#9 Chandon: 1 órás késéssel, a kóstolásra odaértünk. Csak pezsgő, nem volt annyira nyerő, egy rosé volt jó. Szép hely amúgy, és a Moet&Chandon család része, szóval pénz van mögöttük, Lucia is megerősítette, hogy mindenhol jelen vannak.
Chandon után tettünk még egy hegyi túrát, és végül stopposokat is visszavittünk Mendozaba, megláttak minket a kis faluban, ahol csaptunk egy kört, ők a termál fürdőben voltak és a buszra vártak, és mellesleg együtt kirándultunk velük a hegyekbe, szóval a 3 embert beszuszakoltuk a kicsi Ford K hátuljába:)

2015. február 7., szombat

Citromos máktorta - az örök, azaz még egy redneck is megeszi

Meg akartam keresni a linket a citromos máktortához, gondoltam simán visszakeresem innen a blogról. De nem találtam...pedig állandóan emlegettem. Hmm. Szóval akkor most posztolom, hogy meglegyen.
Ez az alaplink.:
A krémbe amúgy mindig beleteszem a teljes doboz mascarponét, 25 dekás doboznál úgysincs kisebb. És ugyanígy járok el a tejszínnel, az se maradjon meg, ha mondjuk 2decis volt. Elég időigényes, a tésztája is tényleg sül 40-50 percet, ha hagyományos a sütő, és a krémkevergetés, kihűtés, újrakevergetéssel is el lehet szórakozni.
Múlt hétvége tapasztalatából, ez a tészta mennyiség igen magas sütit eredményez, és a tészta a sok reszelt héj, mák stb miatt nem az a szellős fajta. Szóval legközelebb kevesebb tészta, és a szokásos krém mennyiség. És akkor legalább reformkonyhásabb;) Nah persze! 
Múlt hétvégén megjátszottam megint. Clau (perui kapcsolat) hívott át magához, mert a barátaival egy szülinapot ünnepeltek. Bevállaltam a tortát. Szülinapos egy román csajszi volt. Igen mix társaság volt, és egy ponton erősen közel voltam a fejbelövéshez. Román csajszi jó fej, vele sokat dumáltam és többször volt olyan megjegyzése felém, h tudom Te megértesz:) Amúgy nagy töltött káposzta rajongó...de ők sütőben csinálják...erről ti már hallottatok?
A társaság többi tagja egy fekete helyi néni, egy fehér, igazi redneck szintén helyi néni, egy másik perui lány, aki amúgy 98%-ban kínai és az Ő szintén redneck amcsi férje és egy spanyol nőci.
Nálam ott borult ki a bili, amikor az általam vitt száraz Malbec-be Sprite-ot öntöttek, mert ők se a bort, de főleg a száraz bort nem szeretik.....akkor ne igyad bazmeg! És egyfolytában azzal büszkélkedtek ki eszik/iszik gázabb kajákat, szóval ezeken a pontokon voltak a román lány "te legalább megértesz megjegyzései" :) 
Az amcsi faszi az a tipikus, nagy arcú, büszke amerikai, akinek a kajakultúrája megáll a krumpli, húsnál és erre büszke, és minden másra húzza a száját. A felesége isteni szusikat gyártott, isteni saját készítésű gyömbérrel, amit én nem tudtam abbahagyni, faszi hozzá se piszkált. Viszont amikor megérkezett a fekete néni és hozott tortilla chips-et és csinált hozzá hatalmas bádogkannás "sajt"szószból és hatalmas műanyag dobozos "paradicsom"ból mártogatóst, azt kétpofára betolta. És ebben a fehér redneck néni volt a legnagyobb barátja, aki mellesleg folyamatos megjegyzéseket tesz arra, hogy melyik külföldi mikor is hajlandó hazahúzni a saját országába:) De állítólag az már régi téma nála és nem kell komolyan venni :) A faszi csak egy dolog miatt élte túl, miután ugye Sprite-tal tolta a Malbecet és fikázott minden ételt, és sajtszószt tolt chips-szel, hogy evett a citromosból és a kék velúrcsizmámat is megdicsérte :) Mondjuk annak nem örültem, hogy a végén adott egy puszit.
Amúgy azt is érdekes volt nézni, hogy idejöttek ezek a lányok hosszú évekkel ezelőtt és mi lett velük. A nagy amerikai álom, zöldkártya stb. Mindnek persze jobb az élete anyagilag, nagy házat vettek maguknak (mondjuk a minek kategóriába betenném, de ugye csatlakozni kell a "nagy" kultúrához), van rendes jól fizető meló. De közben távol a családtól, itt nem alakult ki egyiknek sem semmi normális kapcsolat, vagy már válás van mögöttük, vagy ugye olyan faszival van együtt, aki még a kreatív főztjét sem eszi meg :) Elgondolkodtató volt.

2014. július 20., vasárnap

Túrórudi torta

Akartam sütni péntekre a melóba és vettem csomó túrót, de aztán nem álltam neki este 10-kor.
Itt valahogy nem vagyok olyan lelkes. Otthon simán nekiálltam volna, még este 10-kor is, akár 3 félének is, mert tudom, hogy ott két pofára betolják a sáskahadak:) Persze ez csupa pozitív értelemben. Itt vagy 2-3-szor próbálkoztam, és kb könyörögnöm kellett, hogy egyék, és volt, hogy délután 5-kor haza kellett vigyem a maradékot. Lássuk be, ez nem okoz nagy sikerélményt. 
Volt, aki már javasolta, hogy dupla annyi cukrot tegyek bele, és a tetejére is kenjek cukorréteget, akkor talán megeszik. Én, aki még a magyar receptekből is levonom a cukrot. 
Minden extrán cukros itt. A híres cupcake semmi más, mint egy muffin valami édes, színes, gej cukormázzal, azt bezzeg tolják befele. Bazi jól néz ki, elismerem, de csak a szemem kívánja és volt már, ami a kukában landolt. Szóval az ingerküszöbük nagyon alacsonyan van, ami az ízvilágot illeti, de nagyon magasan, ami a cukortartalmat.

Node szombaton magyarokkal volt parti, szóval nagy lelkesen álltam neki.
Azt néztem, hogy mi van itthon, ne kelljen elmennem a boltba. Volt ugye csomó túró, kerestem valami bazitúrósat. Judit blogja pedig tele van a túrórudi tortákkal, krémekkel.
Megsütöttem az alját, amikor leesett, hogy biza ez a túródoboz azért más színű, mint amit múltkor vettem, merthogy sós, hogy szakadna rá az ég:) 
Mégiscsak mehettem a boltba.

Viszont már nem megyek el a lengyelig egy jó túróért, ami szerény 1-1.5 óra út lenne, oda-vissza. Veszek sima cottage cheese-t, remélhetőleg sótlant, ebből is van nem annyira durván nagy darabos, és szépen a botturmix-szal jó kis sima állagúra töröm és voála, majdnem mint az otthoni. Van a botturmixhoz ez a kis edényke, amiben jó éles penge forog, na abban. És amúgy a csokit is ezzel aprítottam mini darabokra, vége a késsel aprítós szenvedésnek és a chocolate chip hiánygazdaságnak (ok, mondjuk itt pont van dögivel).
Még annyit variáltam a recepten, hogy én a tejszínt kicsit felvertem és úgy kevertem hozzá. Ezen kívül 26 cm-es formában sütöttem, úgyhogy az arányok változtak. És ha már lereszeltem a citrom héját, akkor belecsavartam a levét is:) Mivel volt itthon sárgabarack azzal díszítettem a tetejét.

http://csakapuffin.cafeblog.hu/2014/02/17/a-legjobb-es-leggyorsabb-turo-rudi-torta/

Na, aki evett már a citromos mákos tortámból, ez ugyanolyan fasza, csak túrós. Abszolút népszerűség vadász, bókbeseprő, parti sztár. Hehe. Kell az érzés itt is, no:)

Parti amúgy jó volt, életem első koviubiját is elsütöttem, az is bejött mindenkinek:) No meg a csomó pálesz, amit vittem.

2014. július 12., szombat

Sörfőzde

Amikor 10 ill. 9 éve itt voltunk, emlékszem röhejesen nem lehetett kapni normális sört.
Csak Budweiser és Corona. 
Na ez az egyik legszembetűnőbb változás az akkori időkhöz képest. Nyilván persze van más is:) Pl a benzinárak is felmentek:) 
Mindenesetre hatalmas kultusza lett a kézműves söröknek, és az emberek saját maguknak is főzicskéznek a pincében. Kinek a pálinka, kinek a sör:)

Mi meg próbálgatjuk lelkesen a különféle kreálmányokat. Van egy nagyon furcsa féle. IPA= India Pale Ale...ez amolyan nem lányoknak való, szerintem:) Amúgy elvileg angol találmány ez, de ott valahogy nem futottam bele. Lehet a sok csapolt cider lehetőség miatt. 
Jaj, egy jó kis Cider!! Itt is gyártanak persze, na de guess what!, nyilván rohadt cukros!!! Szóval üveges, európai import, ez az egyetlen megváltás e témában :)

Na szóval, mivel sokan szeretünk inni, ki lett ez a sörfőzde látogatás találva.
Egy hátránya volt, az, hogy jó messze volt. Delaware állam, közel az óceánhoz, 2.5 óra vezetés, plusz a dugó, mert valahogy másoknak is eszébe jutott a tenger felé venni az irányt. 
Kóstoló sort lehetett összerakni, amit adtak ajiba, aztán volt egy körbevezetés. Sörök egész jópofák voltak, össze-vissza kóstolt mindenki mindenfélét. Nagy kedvencem a hűtőben figyel azóta, ez a szezonális sörük.
Jah, mert azt nem említettem fentebb, hogy minden évszakra, időszakra kijönnek a sörgyártók valami más ízzel. Mittom én hálaadáskor tökös stb. 
Na ez az enyém most söröcske, amit petrezselyem, zsálya, rozmaring és kakukkfű hozzáadásával bolondítottak meg.
A körbevezetés persze amcsisan, kiabáljunk, hangosan örüljünk, lelkesedjünk, butákat kérdezzünk, olcsó poénokat sütögessünk és nyilván mindenféle dolog csak itt, csak náluk, csak most, sehol máshol, kb az egész világon. Már kezdek hosszászokni ehhez a tálaláshoz, de még mindig vannak örökös morgók a bandában:)
A cég az a Dogfish Head. Nem hinném, hogy jelen vannak otthon, de ha mégis, akkor mindenképp kostóljátok meg:) Itteni viszonylatban kis cégnek számítanak, évi 180e hordót termelnek és a tulajok egy hordónyi kis házieszközzel kezdték vagy 20 éve.

A látogatás után persze enni kellett, cuki kis, tengerparti városkában, Lewes-ban próbálkoztunk. Most csak összefoglalva: 3 és 5 között érkezni, amikor pont konyha szünet, miközben az egyik hisztisen éhes, a többi meg már annyiszor látta hisztist hisztizni, hogy inkább eszik ott, ami nyitva van, ahol aztán szokás szerint szar lesz a kaja, mint a múltkor is, hisztis miatt. Aztán tengerpartra lemegyünk, megbeszélve, hogy hol tali, és onnan konvojban azt követve, aki tudja merre, de persze hisztis előre megy, nem vár be, elmegy jobbra, és balra kell menni, aztán nincs térerő, hogy szóljunk neki, majd lesz, és előkerül, de akkor már nincs kedvem beszélgetni vele:)
Tartottunk egy kis bemutatót a hozzám csatlakozó argentin kolleginának:) Latin temperamentum stimmelt:) Persze csak szigorúan hisztis háta mögött:))
Anyway! Tengerparton kicsit hüvi lett, mondjuk volt vagy 5 óra, úgyhogy a fázós lányok nem erőltették a fürdést, én meg amúgy is "imádok" fürdőruhában flangálni. Szóval nagy pancsi nem lett, de megismerkedtem egy tök vagány francia csajjal (hozta magával a bandában lévő francia házaspár). Csajszi Chicagóban él, és kb 3mp után mondta, h megszállhatok nála bármikor és ad kulcsot is. Hát nem barinő az ilyen rögtön :)

2012. szeptember 21., péntek

Hót egyszerű túrós süti

Meggyes-túrós süti néven fut a szokásos Csakapuffin honlapon.
Rém egyszerű, ellenben nagyon népszerű. És a túró becsapós, mert nem töltelék vagy krém, hanem a tésztájában van. Úgyhogy a fogpiszkáló próba kicsit becsapós lehet.
A másik, amit szeretek benne, hogy bármilyen gyümölcsöt rá lehet pakolni, szóval a meggy szó is becsapós. Tipikusan akkor sütöm meg, amikor ürítem a fagyasztót és előkerülnek a tavalyi fagyasztott gyümik.

Hozzávalók: 10 dkg vaj, 20 dkg porcukor, 1 cs. vaníliás cukor, 2 tojás, 1 citrom, 25 dkg túró, 4 dl tej, 25 dkg liszt, fél csomag sütőpor + gyümi

A vajat a cukorral habosra keverem, egyenként hozzáadom a tojásokat, ekkor már előkerül a robotgép. Belereszelem a citrom héjat, hozzáadom a túrót. Picit rámegyek még a turmix-szal. Ezután én felváltva adagolom a lisztet és a tejet, hogy mindig normális állagú legyen, de ekkor már csak fakanalat használok. Lehet nem fogy el az összes tej, függ a túrótól, tojástól, meg a légköri viszonyoktól:) De túl folyósra nem szeretem hagyni.
Tepsibe sütőpapírt teszek, beleöntöm a masszát és rászórom a gyümit.
Recept szerint 200 C-on 30-40 percig kell sütni. Ez légkeverésesben tuti nincs ennyi!
A tepsi mindenképp valami kisebb fajta legyen! Én egy 35*28-as tepsiben szoktam megsütni és abban kis laposka.

Jaj, de jó illata van! :)


2012. szeptember 20., csütörtök

Az első húsleves

Két nap meló után feladtam és maradtam itthon frankó kis köhögési rohamok közepette.
Ma amikor elmentem táppénzes papírért, beléptem a dokihoz, elköhögtem magam, és csak annyi volt a reakció, hogy na még egy!
Szóval valami volt a levegőben és nem a borfesztivál az oka:)

Amúgy ez a házidoki kabaré, először hagyja, hogy öndiagnosztizáljak, felállítsam a korképet, eldöntsem a gyógyszert, aztán gyakorlatilag egyetért, mondván, én úgyis jobban ismerem magam :)
Szóval innentől kezdve, ha belépek, csak annyit kér, hogy cetlire legyen felírva mely napokra kérek táppénzt, milyen gyógyszert szeretnék, és ha esetleg szeretném, hogy valamiben megvizsgáljon, csak ezután közölhetem :)
Hát kértem, hogy azért ha már ilyen szépen összegyűltünk, hallgassa már meg a tüdőmet, ha már ilyen szépen köhögök. Miután meghallgatta egyetértett velem, hogy hagyjuk az antibiotikumot is. Ja és megjegyezte, hogy híztam 3 kilót mióta nem látott:)))

Marad a jó öreg C vitamin, pálinka, méz és húsleves!

Pálinkáról jut eszembe, múlt pénteken főztem jó kis csípős curry-s csirkét, gondoltam a csípős kiűzi a gonoszt. A torkom is rosszalkodott már. Úgyhogy amikor ráittam erre egy pálinkát, rögtön megértettem milyen lehet a sárkányoknak. Konkrétan tűzet hánytam. Besírtam rendesen az élménytől. :)

Na szóval megfőztem életem első húslevesét, kifogytam az anyu féle fagyasztottból. Túlestem a nagy mumuson :) Igazából maga a procedúra nem ördöngösség, csak a nagy a kérdés mindig az, hogy finom lesz-e:) Menet közben úgy éreztem nem lesz az, úgyhogy csaltam és beletettem egy húsleveskockát.
Bár mindenki azzal vigasztal, hogy ez nem csalás a mai zöldségízek mellett :)
Szóval jeeeeee, húsleves!!!!! Jó sok lett és teljesen vállalható, fagyasztottam is le későbbi szorult helyzetekre.
Csak be kéne szerezni valami jóféle bio vagy ízfokozó nélküli kockát és akkor még vagibb lennék:)


2012. szeptember 16., vasárnap

Borfesztivál

Vasárnap este 8-kor pizsire öltözve, Belmondo koncert a konyhában a youtube-ról, egyedül:) Priceless:)

Még egy Borfesztivál pipa, pedig a múlt heti lázas francia céges út után nem erre voltam ráhangolva.
Hangom amúgy elment, izgi hét lesz:)
Hogy mit ittam...nagyjából passz:) Gál Tibor Bartók Cuvée továbbra is baba. Oremus Mandolás megint jó lett. Úgy tűnik Hagymásit elfelejtjük, a naccerű Föld és Lélek cuvée borzasztó, kiöntöttük, ami nem jó jel. És Postától megint ittam valami jót...de nem emlékszem mit, de a Kadarkás Árpi adta, úgyhogy majd legfeljebb megint megyek hozzá inni, hogy emlékezzek:) Amúgy imádom Árpit, a Kadarkába is úgy térek be, mintha hazaérkeznék, de még a Borfesztiválon is úgy üdvözöl. 
Én mindig is vágytam egy olyan helyre, ahol úgy üdvözölnek mint régi vendéget, és tudják mi a szokásos:) Ok, tudom én, hogy csak jó vendéglátó, és fogalma nincs hogy hívnak, de attól még jó esik:)

Na akkor egy kis esti zene:

Amúgy spiccesen blogot írni is vicces :)

2012. augusztus 29., szerda

Milyen igaz!:)

 A good man can make you feel sexy, strong, and able to take on the world.
Oh shit, I'm sorry...that's wine...wine does that!
:)

2011. július 13., szerda

Sütipéntek 40 fokban- Zabpelyhes keksz

A héten én vagyok a soros sütipéntekes a melóban. Időzítés a legjobb, odakint rekordokat döntögető meleg. Mondjuk van légkondim, és a ventilátort is leszedhetném a szekrény tetejéről...de inkább szenvedek és sajnálom magam :) 
Ren javaslatára zabpelyhes keksz készül ma, mert azt előre legyárthatom és akkor holnap mehetünk együtt bulizni a bankármulatóba:) Bár igazándiból holnap is akarok sütni egy túrótortát....
Internet tele van receptekkel, úgyhogy a 3-dik után feladtam és kiválasztottam a legegészségesebbnek tűnőt. 
Az előkészület semmi, a pihentetéssel sem lenne semmi baj, ha nem este 9kor kezdtem volna neki:) És akkor a sütési időről ne is beszéljünk a limitált számú tepsikészletem miatt:) Ja meg persze 2 adag, mert sokan vagyunk:)

Recept:
25 dkg zabpehely, 15 dkg teljeskiörlésű liszt, 1kk szódabikarbóna, 20 dkg vaj, 3ek méz, 3ek barnacukor, 1 citrom reszelt héja, 2 egész tojás, csokidarabok (na ez utóbbi nem volt itthon)

A lisztet elkevertem a szódabikarbónával és a zabpehellyel. A vajat gőz fölött elkezdtem felolvasztani. Recept nem írja, h gőz felett, de én így jobban szeretem. Egy idő után belekevertem a mézet és a barnacukrot és a citrom reszelt héját. Amikor a vaj teljesen felolvadt, jól belekevertem a tojást. Az egészet pedig összedolgoztam a zabpehellyel. Hűtőbe tettem 1 órát pihentetni.

Amúgy vmi bajom lehet a pehely szóval, nem bírom leírni, állandóan javítgatja nekem a gép:)

Miután kipihente magát a tészta, gombócokat gyúrtam belőle, és több ütemben sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, és vizes villával ellapogattam. 180 fokos sütőben 18-20 perc alatt barnára sütöttem. Persze ez az én sütőmben megint nem volt igaz, kb 10 perc után égetten szedtem ki:) Amikor kijön a tepsiből, akkor puha, de utána kekszesre szárad:)

Kihoztam azért a szobahőmérőt a konyhába, menet közben volt 29.3 fok:)

Tippek:
1. Anya nagy ötlete, h vékony gumikesztyűben kell a golyókat formázni. Legjobb! Nem tapad a kezedhez, hiába olvad az egész.
2. Szintén anya tanács, bár ezeket Ő is olvasta valahol, de megemlítendő, hiszen most is használtam citrom héjat. Amikor ott marad a citrom a héja nélkül, ki kell facsarni, és jégkockatartóban lefagyasztani, bármikor felhasználható teában pl. Vagy ha olyan formád van, mint nekem, azaz citromcikkely szerű, akkor Martiniben vagy kólában is nagyon jól mutat:)
3. Több cukor/méz mehet bele, most kóstoltam meg...jaj-jaj-jaj...lehet kell C terv is holnapra!

2011. május 16., hétfő

Barista képző

Kíváncsi vagyok, mikor tudok ma este aludni, bár tegnap éjszakát végighánykolódtam, lehet így mégis menni fog.
Végigszurkoltuk az Eurovízióst, sajna nekünk nincsenek szomszédaink, illetve olyan, aki szeretetből ránk szavazna:) Meg is állapítottam, hogy a finnek az új szomszédaink:) Az, hogy nem kerültünk előre, még okés is, de hát akik elől voltak, az meg nevetséges...
Na mindegy is:) Ja, de gondolom nem ezért nem tudtam aludni, ennyire azért nem viselt meg:)

Szóval ma este végig kóstoltam nemtom hányféle kávét, igaz csak kortyocskákat, de ez sajna pont ellenkező hatású, mint amikor borsuliból jövök haza szerdánként.
Facebookon láttam egy hirdetést, hogy egy Cafe Alibi nevű kávézó barista gyorstalpalót hirdet.
Azt gondolom egyértelműen erős lehet nálam a karrierváltás ötlete, mert teljesen rápattanok ezekre a lehetőségekre mostanság:)

Amúgy érdekes az extra tudás ezekről a dolgokról, kicsit sznobbá teszi az embert. Ha belekóstolsz a jóba, akkor nehéz lejjebb adni, és onnantól meg sznob vagy:) Nehéz ügy:)

Mindenesetre nagyon élveztem, csomó új infó, lövésem sem volt ezekről a dolgokról. Kipróbáltunk mindenféle kávét, mindenféle főzési technikával. Volt sima bolti őrölt, szemes, és a helyi, saját! pörkölésű, ott darált kávék is, kotyogósban, sima kávégépben és a nagy kávéházi gépben. Persze mind natúran, tej és cukor nélkül. Apám, mekkora különbség! Ti tudtátok, hogy a kávé savanyú???
Mármint van, amelyik igen. Mivel én mindig tejjel iszom, nem tudtam:) Pedig lefőztünk olyat is, amit én itthon iszok:))) És az is savanyú!!! Nagyon vicces.

Maga a kávézó nagyon kellemes, ott a pörkölő gép a közepén. Mi is végignéztünk egy pörkölési folyamatot. Mindent beleng a kávé illat. Jók a borok, kaja is jónak tűnt, és olyan házi francia krémest láttam a pultban, hogy majdnem sutba vágtam a fogyókúrát. És ez csak annyi, hogy közgazdász gyerek mert nagyot álmodni 10 évvel ezelőtt, nyitott egy helyet a jogi egyetem mellett, névben ráutalva 'alibi'. Azóta felújították a Kecskeméti utcát, és tök király lett a környék is. Ideális hely egy csendes kávéra, csajos beszélgetésre vagy randira:)
A srác amúgy nagyon lelkes, látszik, hogy imádja ezt az egészet, élmény volt hallgatni. Csatlakozott hozzá egy hivatásos barista gyerek, Ő már azért felvágós volt, főleg az elején, aztán elengedte magát a végére, és rendes volt velünk. Vagy csak nem tudott azzal mit kezdeni, hogy 6 nő bámulta:) Ezen is csak csajok voltak...nem is értem:)
Tanultunk a tejhabról, csinálhattam is a nagy gépen, megpróbáltunk rajzolgatni, alakokat csinálni. De erre kevés idő maradt, szóval lehet lesz még legközelebb is gyakorlati óra.

Néhány infó Nektek is:
Kétféle kávécserje van. A Robusta bőtermésű, sík terepen terem, így gépi szüretelésű, tehát olcsóbb is. Agresszívebb, rövidebb hatású íz, de magas koffein.  Az Arabica hegyvidéken terem kézi szüretelésű, így drágább. (Mintha csak a szocialista vs kapitalista szőlőtermesztést hallanám:) ) Ízben savasabb, savanyúbb, hosszabb hatású. 
De a pörkölés is meghatározza, hogy milyen ízű lesz, például a bécsi pörkölés a leglightosabban pörkölt kávé, és ez savanyúbb is, aztán jön a francia fokozat, és az olasz pörkölés, amikor már egész sötétre pörkölnek.
A tömködés tök fontos a kávéfőzésnél. Én mindig csak belevágom a kávét a szűrőbe, aztán lefőzöm. De azzal, hogy az ember jól tömöríti, ezáltal nehezíti a víz útját, jobb lesz a kávé. Mondjuk ez nem spanyol viasz, max át kellett volna gondolnom egyszer:)
És azt mondják a darált kávé kb 6 óra után elveszíti az aromáját. Lássuk be, ez nem jó hír:)
A szemes viszont okés 3 hónapig. Tudtam én, hogy jó dolog ez a kávédaráló, még akkor is, ha reggel kómásan mindig mellészórom a kávészemeket:) Bár leszólták ezeket a kis kávédarálókat is:) Na hát, valahol el kell kezdeni, no!:) (Mondom én sznobéria:), már látom mire lehet megint költenem:) )

A 2 legmenőbb kávé a világon a Jamaica Blue és a kopi luwak. Ez utóbbiról a Jack Nicholsonos Bakancslista óta sztem jópáran tudjuk, hogy nagyon drága (kb 280,000 Ft egy zacsival), és a macskák kakilják ki, miután lenyelették velük :)))
És a jelenet, amikor megtudja, hogy mit is iszik:)



2011. április 25., hétfő

Húsvéti sütögetés

Végre lejutottam Anna barátnémhoz Kecskemétre a hosszú betegeskedés után.
Ajándékba gondoltam kreatívkodok egy tortát, amivel már rég óta szemeztem, és itt volt az ideje saját kezű elkészítésnek is. Lila Akácközben már sokszor ettük, ez Anna tuti befutó, mindig bevethető Halálos Csokitortája Stahl Judit után szabadon, illetve igazából szigorúan követve :)

Egy-két tipp hozzá. 
1. Mandulát már eleve szeleteltet vettem, így pirítás után csak fakanállal apróra törögettem, és nem kellett a darálással kínkődni.
2. Vaníliarúd helyett megtette a vanília aroma is. Legalábbis én így gondoltam.
3. Fogalmam nincs miért kell kivajazni a formát, aztán sütőpapírt tenni az aljába, és megint kivajazni...vannak dolgok az életben, amiket nem kérdőjelezek meg, főleg ha ajándékot akarok a végén kihozni belőle. Ha ezt írja, ez lesz, nem kockáztatok:)
4. Igen, veszett sok csoki kell hozzá. Én a Szerencsi sima étcsokiját használtam, egyedül a mázhoz vettem jobbféle, magas kakaótartalmú csokit. De semmiképp sem torta-bevonó!
5. 45 perc sütés kb tényleg kell neki. Viszont szigorúan nem légkeveréses sütés, csak alul-felül. Én asszem 40 perc után már nem mertem tovább bent hagyni. 
6. És tényleg halálos, kb egy szelet és véged van, célszerű lazítani az élményt mellékanalazott vaníliafagyival.

Cserébe kaptam egy cuki házi-készítésű babzsák puffot. Barnus sajnos nem járt vele :)

2011. március 25., péntek

Egri csillag

Na ez érdekesen hangzik, elkezdték csinálni az Egri Bikavér fehér párját:
http://www.168ora.hu/dolcevita/uj-bor-szuletett-egerben-ime-az-egri-csillag-70980.html

2011. március 18., péntek

Eger borok

Na csak, hogy külön bejegyzést kapjanak, mert megérdemlik:)
Kezdtük ugye Thummerer kellemes Bertájával. Ami hát végül is majdnem Királyleányka:)

Szépasszonyvölgyben igyekeztük elkerülni Mari néni, Józsi bácsi kimérős borait, mivel senkit sem ismertem névről, kb azt néztük, hol van az, hogy már palackozzák a bort, és hol van nagyobb tömeg:)
Borszakértő, ja!:)

Először a Juhász pincébe tértünk be, a többiek egy Öreg Juhász névre hallgató testesebb 2006-os vörössel indítottak, én azért igyekeztem a nehézségi szabályokat betartva egy szép pinot noir sillerrel indítani. Igazi gyümölcs bomba!
Viszont egyedüli vendégként a pincében, a cigányzenekar mindenáron el akarta húzni a nótánkat, amit jobbnak láttak a fülünk mellett közvetlenül megtenni. Rami végül igazi turistaként videózott, fotózott, és a milyen nótát kérünk kérdésre elhúzatta Petrának az Aranyesőt. Hát szakadtunk:)
Mindenesetre nem maradtunk sokáig, kb húzóra lenyomtuk a bort.
Azért itt a link hozzájuk: http://www.juhaszbor.hu/

Tömeget követve a 19es pince lett a következő, Hagymási borok. És ott is ragadtunk. Nagyon szép, hangulatos a pince, és a borok nagyon bejöttek.
Kadarka, Pinot Noir, Menier, Syrah és egy Föld és Lélek névre hallgató príma kis cuvée volt a sorom:)
A kadarkájuk pár díjat be is zsebelt már, és sosem hallottam róluk. Mindig csak Balla Géza így és úgy, ha kadarkáról van szó a suliban. Kicsit már kezdtük is unni, h mindig Ő az isten.
Meg is említettem a pincében minket kiszolgáló srácnak, h én eddig igazból csak Balla Géza kadarkájáról hallottam jókat, mire Ő, hát igen, ideges is a Géza, hogy már 2x is elhoztuk előle az aranyérmet.
Na mondom naccerű:) Megint kiderült, h Tanár Úrnak kicsit elfogult az ízlése.
Másnap vissza is mentünk és elhoztam 2 doboz bort, gondoltam mindenképp megmutatom a többieknek a kadarkát.
Mellesleg tök jó címkéik vannak! :D


Ja, igen, és a buliban a nagy ijjedtségre Sike Tamás Cabernet Franc-jából csúszott le 3 üveg. www.sikeboraszat.hu 
Úgyhogy most már az Ő nevüket is ismerem, ha legközelebb a völgyben járunk.

Amúgy hazafelé beugrottunk még Egerszalókra, St. Andrea borokért, de nem sok mindent láttunk a pincéből, úgyhogy majd legközelebb. Viszont ami durva, hogy Bortársaság áron árulják a borokat. Ez egy kicsit meglepett.
Azt viszont nem tudtam, hogy ezen a környéken ilyen hatalmas fürdőkomplexumok vannak.

2011. március 9., szerda

Borszerda

Chardonnay! Chardonnay!
10szer is:) Talán nem a kedvencem, de volt egy-két tök jó, főleg Egerből.
Most hétvégén Eger kirándulás, aztán beszámoló. Tudom én, hogy elvileg Eger nem menő bor régió, de nekem bejön.
Kis Vinczével beszéltem, kinéz egy pincelátogatás. Ha össze tudnék hozni egy St. Andrea látogatást, az lenne a csúcs. Óóóó a Napbor és a Pinot Noir! Jami!

2011. március 6., vasárnap

Sütipéntek

Megint sütipéntek, és gondoltam egy nagyot, meg egy kisebbet is.
Biztonsági tartaléknak sima piskóta, illetve hát nem sima, mert mogyorós.
A jó kis Horváth Ilonka könyvből, ami minden konyhában jelen van/volt . 
Anya sütötte meg onnan a lekváros lepényt, ami igazán egyszerű "mindent mindennel összekavarós" süti. Ezt gondoltam megsütni első körben, de megláttam a mogyorós lepény receptjét, és kipróbáltam. Jó lett!
A recepten erősen változtatni kellett, mert igen kis adag lett volna, szóval mindent duplájára vettem, kivéve a cukrot és a sütőport. Lényeg, hogy a liszt mellett, fele arányban őrölt mogyoró, amit simán ledaráltam a kávédarálómmal. Barátosném segített kutyulgatni a dolgokat, és kicsit aggódni kezdtünk, hogy túl natúr lesz, úgyhogy szórtam rá még csokidarabokat.
Kifejezetten fincsi lett, és szerintem tök jó tortaalap is lehetne.

A nagyobb gondolat az bonbon készítés volt. Kedvet kaptam Doki képeiről, és megpróbálkoztam ezzel: 
http://csakapuffin.blogspot.com/2010/09/citromkremes-bonbon.html

A tölteléke, a lemond curd, eleve isteni, az elhíresült máktortára is ezt tettem.
Bonbonformám nem volt, ezért a szilikon jégkocka tartókat használtam. Ezek igazándiból nem kockákat csinálnak, hanem különböző gyümölcsformájúak. A narancsgerezd formájút kifejezetten stílusosnak gondoltam, hiszen arra ráhúzható, h citrom, a fini citromkrémes bonbonhoz. Ezen kívül volt még alma meg szőlő is.
Majdnem minden papírforma szerint haladt, lemond curd hűlt. Megolvasztottam valamennyi csokit, nem az egészet, hiszen túl hamar dermed, folyattam a tartóba, elegyengettem, és hagytam megdermedni. Ezt újra és újra, mert nem bírtam belőni, hogy mennyi csoki kell egy tartóhoz, és mennyire hamar dermed. Szóval jól elpepecseltem, barátosném fel is adta, és hazament aludni. 

Hát igen, kezdett elég késő lenni. Nem is értem miért kell nekem mindig mindenhez este 8-kor hozzákezdenem!:)

Miután szépen megdermedtek, belepötyögtettem a krémet, és újrakezdtem a csoki-olvasztást:)
Minden tiszta csoki volt! Nem tudom hány edény, kanál, konyharuha körülöttem, rólam nem is beszélve:)
Azért elég kecsegtető volt a látvány, úgyhogy jól megérdemelt pihenésbe vonultam:)
A reggel már elkeserítő volt, sajna csak a narancsos-citromos formákból pattantak ki a bonbonok a megígért módon, a többibe, annak rendje-módja szerint beleragadtak:) Még jó, hogy volt vészterv:)
Azért azt a pár darabot bevittem mutatóba, hadd lássák mivel kínkődtem. 
Népszerűség vadász vagyok, no!:D

Kép nincs, majd ha egyszer megint alkotókedvemben leszek!
És ha szerzek igazi bonbon formákat. Mert sztem nem a technikával volt a baj, hanem a formák túl kemények voltak, ugyan szilikonos, de mégsem csokinak való. A citromos kifejezetten puha forma, jégkockának majdnem nem is jó, mindig billeg a kezemben, amíg a hűtőig eljutok.
Ez a Tanulság 1. 
Tanulság 2, hogy tényleg mindig kell B terv! 
Tanulság 3 pedig, hogy a házi lemon curd isteni, kanalazva meg tudnám enni, mondjuk citromos az tuti, szóval azt nem árt szeretni hozzá.