2014. július 12., szombat

Sörfőzde

Amikor 10 ill. 9 éve itt voltunk, emlékszem röhejesen nem lehetett kapni normális sört.
Csak Budweiser és Corona. 
Na ez az egyik legszembetűnőbb változás az akkori időkhöz képest. Nyilván persze van más is:) Pl a benzinárak is felmentek:) 
Mindenesetre hatalmas kultusza lett a kézműves söröknek, és az emberek saját maguknak is főzicskéznek a pincében. Kinek a pálinka, kinek a sör:)

Mi meg próbálgatjuk lelkesen a különféle kreálmányokat. Van egy nagyon furcsa féle. IPA= India Pale Ale...ez amolyan nem lányoknak való, szerintem:) Amúgy elvileg angol találmány ez, de ott valahogy nem futottam bele. Lehet a sok csapolt cider lehetőség miatt. 
Jaj, egy jó kis Cider!! Itt is gyártanak persze, na de guess what!, nyilván rohadt cukros!!! Szóval üveges, európai import, ez az egyetlen megváltás e témában :)

Na szóval, mivel sokan szeretünk inni, ki lett ez a sörfőzde látogatás találva.
Egy hátránya volt, az, hogy jó messze volt. Delaware állam, közel az óceánhoz, 2.5 óra vezetés, plusz a dugó, mert valahogy másoknak is eszébe jutott a tenger felé venni az irányt. 
Kóstoló sort lehetett összerakni, amit adtak ajiba, aztán volt egy körbevezetés. Sörök egész jópofák voltak, össze-vissza kóstolt mindenki mindenfélét. Nagy kedvencem a hűtőben figyel azóta, ez a szezonális sörük.
Jah, mert azt nem említettem fentebb, hogy minden évszakra, időszakra kijönnek a sörgyártók valami más ízzel. Mittom én hálaadáskor tökös stb. 
Na ez az enyém most söröcske, amit petrezselyem, zsálya, rozmaring és kakukkfű hozzáadásával bolondítottak meg.
A körbevezetés persze amcsisan, kiabáljunk, hangosan örüljünk, lelkesedjünk, butákat kérdezzünk, olcsó poénokat sütögessünk és nyilván mindenféle dolog csak itt, csak náluk, csak most, sehol máshol, kb az egész világon. Már kezdek hosszászokni ehhez a tálaláshoz, de még mindig vannak örökös morgók a bandában:)
A cég az a Dogfish Head. Nem hinném, hogy jelen vannak otthon, de ha mégis, akkor mindenképp kostóljátok meg:) Itteni viszonylatban kis cégnek számítanak, évi 180e hordót termelnek és a tulajok egy hordónyi kis házieszközzel kezdték vagy 20 éve.

A látogatás után persze enni kellett, cuki kis, tengerparti városkában, Lewes-ban próbálkoztunk. Most csak összefoglalva: 3 és 5 között érkezni, amikor pont konyha szünet, miközben az egyik hisztisen éhes, a többi meg már annyiszor látta hisztist hisztizni, hogy inkább eszik ott, ami nyitva van, ahol aztán szokás szerint szar lesz a kaja, mint a múltkor is, hisztis miatt. Aztán tengerpartra lemegyünk, megbeszélve, hogy hol tali, és onnan konvojban azt követve, aki tudja merre, de persze hisztis előre megy, nem vár be, elmegy jobbra, és balra kell menni, aztán nincs térerő, hogy szóljunk neki, majd lesz, és előkerül, de akkor már nincs kedvem beszélgetni vele:)
Tartottunk egy kis bemutatót a hozzám csatlakozó argentin kolleginának:) Latin temperamentum stimmelt:) Persze csak szigorúan hisztis háta mögött:))
Anyway! Tengerparton kicsit hüvi lett, mondjuk volt vagy 5 óra, úgyhogy a fázós lányok nem erőltették a fürdést, én meg amúgy is "imádok" fürdőruhában flangálni. Szóval nagy pancsi nem lett, de megismerkedtem egy tök vagány francia csajjal (hozta magával a bandában lévő francia házaspár). Csajszi Chicagóban él, és kb 3mp után mondta, h megszállhatok nála bármikor és ad kulcsot is. Hát nem barinő az ilyen rögtön :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése