Na ez érdekesen hangzik, elkezdték csinálni az Egri Bikavér fehér párját:
http://www.168ora.hu/dolcevita/uj-bor-szuletett-egerben-ime-az-egri-csillag-70980.html
Egy újabb utazás, egy újabb vicces sztori, sütipéntek, borszerda...valami mindig van...mások szerint. Szerintem csak ahogy Brian is megénekelte "always look on the bright side of life"
2011. március 25., péntek
2011. március 18., péntek
Eger borok
Na csak, hogy külön bejegyzést kapjanak, mert megérdemlik:)
Kezdtük ugye Thummerer kellemes Bertájával. Ami hát végül is majdnem Királyleányka:)
Szépasszonyvölgyben igyekeztük elkerülni Mari néni, Józsi bácsi kimérős borait, mivel senkit sem ismertem névről, kb azt néztük, hol van az, hogy már palackozzák a bort, és hol van nagyobb tömeg:)
Borszakértő, ja!:)
Először a Juhász pincébe tértünk be, a többiek egy Öreg Juhász névre hallgató testesebb 2006-os vörössel indítottak, én azért igyekeztem a nehézségi szabályokat betartva egy szép pinot noir sillerrel indítani. Igazi gyümölcs bomba!
Viszont egyedüli vendégként a pincében, a cigányzenekar mindenáron el akarta húzni a nótánkat, amit jobbnak láttak a fülünk mellett közvetlenül megtenni. Rami végül igazi turistaként videózott, fotózott, és a milyen nótát kérünk kérdésre elhúzatta Petrának az Aranyesőt. Hát szakadtunk:)
Mindenesetre nem maradtunk sokáig, kb húzóra lenyomtuk a bort.
Azért itt a link hozzájuk: http://www.juhaszbor.hu/
Tömeget követve a 19es pince lett a következő, Hagymási borok. És ott is ragadtunk. Nagyon szép, hangulatos a pince, és a borok nagyon bejöttek.
Kadarka, Pinot Noir, Menier, Syrah és egy Föld és Lélek névre hallgató príma kis cuvée volt a sorom:)
A kadarkájuk pár díjat be is zsebelt már, és sosem hallottam róluk. Mindig csak Balla Géza így és úgy, ha kadarkáról van szó a suliban. Kicsit már kezdtük is unni, h mindig Ő az isten.
Meg is említettem a pincében minket kiszolgáló srácnak, h én eddig igazból csak Balla Géza kadarkájáról hallottam jókat, mire Ő, hát igen, ideges is a Géza, hogy már 2x is elhoztuk előle az aranyérmet.
Na mondom naccerű:) Megint kiderült, h Tanár Úrnak kicsit elfogult az ízlése.
Másnap vissza is mentünk és elhoztam 2 doboz bort, gondoltam mindenképp megmutatom a többieknek a kadarkát.
Mellesleg tök jó címkéik vannak! :D
Itt a honlap: http://www.bormester.hu/nyito.php
Ja, igen, és a buliban a nagy ijjedtségre Sike Tamás Cabernet Franc-jából csúszott le 3 üveg. www.sikeboraszat.hu
Úgyhogy most már az Ő nevüket is ismerem, ha legközelebb a völgyben járunk.
Amúgy hazafelé beugrottunk még Egerszalókra, St. Andrea borokért, de nem sok mindent láttunk a pincéből, úgyhogy majd legközelebb. Viszont ami durva, hogy Bortársaság áron árulják a borokat. Ez egy kicsit meglepett.
Azt viszont nem tudtam, hogy ezen a környéken ilyen hatalmas fürdőkomplexumok vannak.
Taxi sztori
Ezzel a sztorival még tartoztam a csajoknak.
Elmentünk a lányokkal megünnepelni engem. Hazafelé taxiba ültem. Taxisofőr kedvesen érdeklődött, hogy milyen volt a buli. Mondtam, hogy jó és milyen jófejek a barátnőim, hogy gyerek mellől is eljönnek velem bulizni.
Aztán nem is tudom, hogyan, de valami olyan kérdése volt, hogy és én akkor mire várok még. Mire én, hát egy pasira:) Miért nincs? Hát mondom nem nagyon. Miért? Aztán vmi nagy elméletkifejtésbe kezdtem, hogy a pasik nem kezdeményezők, és hogy lassan már nekünk kell udvarolni stb. Ő erre ráreplikázott, hogy idevezetett a nagy emancipáció:) Nem volt túl hosszú az út, hogy ebbe nagyon belemélyedjünk, de a végén csak kinyögte a lényeget. Tudja mi a baj? Az hogy ma a pasik bárkit megkaphatnak a 20 évestől az 50 évesig, ha épp anyakomplexusuk van. És mivel bárkit megkaphatnak, nem akarnak egy valakit.
Hm, hát no comment :D
2011. március 15., kedd
21-dik század
Ma 6.50-kor kaptam egy linket, rákattintva este 7-től élőben nézhettem egy távoli ismerős Las Vegas-i esküvőjét.
Nagyon mókás, azóta is vigyorgok.Ha ennek lenne egy tengerparti verziója, akkor meg is lenne a nekem való esküvő:) Persze ehhez még egy-két dolog hiányzik :D
Addig is marad nekem Mr "olyannak szeretlek amilyen vagy" Darcy ezredjére is a TV-ben:)))
2011. március 14., hétfő
Eger
Először is Eger tök cuki. Nem is értem, hogy az emberek miért nem fedezik fel újra az általános iskolai kirándulások után:)
Nagyon jó kis kirándulás volt a lányokkal. Ami egy késői, előző napi bepálinkázós, sofőr 40 perccel az indulás előtt felkelős, másnapos indulással kezdődött:)
Szóval elindultunk 1-kor, így rögtön, sürgősen éttermet kerestünk, amint odaértünk.
Nem tudjuk mi az oka, de olyan érzésünk volt, mintha mindenki minket bámult volna. Látszik, hogy turisták vagyunk? Mondjuk lehet Ram által Camden Town-ból ajándékba hozott színes egyenfülbevalók is segítettek ebben. Mindenesetre azt beszéltük, hogy lejárunk most már vidékre önbizalomért :D
Az étteremben is kb mi voltunk, úgyhogy megkaptuk a pincérfiú teljes figyelmét. Főleg miután Ram próbálta kinyögni, hogy igazából kakaós palacsintát szeretne a kirendelt túrós helyett, de ezt vhogy körmönfontan úgy kezdte megfogalmazni, hogy kész-e már a palacsinta és benne van-e már a töltelék, aztán Tündi bejelentette a latin étteremben, ahol egész végig salsa szólt, hogy ezt utálja, és aztán kirendelt egy diós palacsintát, és amikor megkapta, rájött, hogy Ő utálja a diót:) Ja, és a borrendeléskor Ram valami jó kis Egri bort kért :) Logikus:)
Amúgy csak Thummerer borok voltak, egy Berta nevű kellemes cuvée-t ittunk, igaz Királyleánykát kértük, de szegény srác már úgy össze volt zavarodva, hogy nem kötözködtünk vele:) Miután kifaggattuk a helyi bulihelyekről, Ő is ajánlgatta, hogy visszamehetünk este hozzájuk is iszogatni:)
Végül a hosszú pince listámból nem lett semmi, Vinczééket sem látogattuk meg, hanem lesétáltunk Szépasszonyvölgybe. Aztán pedig kulturális sokknak vettük alá magunkat és ellátogattunk egy helyi diszkóba.
Igazából a taxisra bíztuk, hogy hova visz, és meg is fenyegettem, h tudom a számát, ha nem lesz jó a hely.
Nyitásra érkeztünk, természetesen senki és még belépőjegyet!!!! is venni kellett:)
Fél óra elteltével hívni akartuk a taxist, hogy ennyire nem gondolhatott rosszat rólunk, h idehozott. Csak női csapatok érkeztek egymás után, és hát no, érdekesebbnél érdekesebb fazonok.
Most nem sznobériából mondom, de szétröhögtük magunkat, és asszem még 3 üveg bor elfogyott, pedig már előtte sem voltunk kiszáradva. Végül egész jól elszórakoztattuk magunkat, de mindenképp egy élmény volt.
Sajnos ismerkedni nem sikerült, pedig kész sztorikkal készültünk. Én Zsuzsa voltam és óvónő.
Végül is abban maradtunk, h a taxis nem szívatni akart minket, hanem régen jártunk már vidéki disco-ban:)2011. március 9., szerda
Borszerda
Chardonnay! Chardonnay!
10szer is:) Talán nem a kedvencem, de volt egy-két tök jó, főleg Egerből.
Most hétvégén Eger kirándulás, aztán beszámoló. Tudom én, hogy elvileg Eger nem menő bor régió, de nekem bejön.
Kis Vinczével beszéltem, kinéz egy pincelátogatás. Ha össze tudnék hozni egy St. Andrea látogatást, az lenne a csúcs. Óóóó a Napbor és a Pinot Noir! Jami!
2011. március 7., hétfő
Pszichológus
Nem is tudom, hogy ez milyen kategória. Mindenképp kilóg a mindennapjaim sorából, de nem mondhatnám, hogy önként kerültem bele. De ahogy magamat ismerem pár napig forgatom majd magam, aztán biztos tanulok belőle és pár nap múlva már sztori lesz:) Bár igazából már ma is sztorizgattam róla egy-két embernek, akik ismerik a másik felét is a történetnek:)
Ma miután megpróbáltam megérdeklődni kolleginától, hogy ugyanmár miért is nem csinált meg egy-két dolgot hónapok óta, válasz helyett aduászként bevetette hogy Ő miattam már hónapok óta pszichológushoz jár.
Őszintén szólva elsőre majdnem felröhögtem. Nincs akkora egóm, hogy azt gondoljam bárki életében ekkora szerepet tölthetek be, meg hát a csajt is ismerem már 5 éve, és mindig is a sunyiságáról volt híres.
De ezzel azért meglepett:) Tudom én, hogy baja van magával, az életével. Mindig is kedvét lelte abban, h belerugdosson emberekbe, akiket irigyelt mondjuk család, gyerek stb miatt, és nekem kellett vigasztaltam őket, de most megtalált engem is.
Azért igyekeztem komolyan venni, és eltöltöttünk egy kis időt a saját szidalmazásommal:)
Persze megértek én egy-két dolgot, tudom, hogy erős a kommunikációm bizonyos helyzetekben (na tessék elérte amit akart, forgatom magam!:), de hogy pszichológus!!!:)))
Ha jól számolom 5 hónapot ha együtt dolgoztunk, és hát nagy falu a cég is, mielőtt az új helyemre kerültem, már visszahallottam, h mennyire nem örül nekem, mert velem nem lehet együtt dolgozni. Mondtam ezt most neki, meg hogy így kicsit nehéz elkezdeni az együttmunkát, ha valaki így áll hozzá az elején. Sajnálta, hogy én holmi pletykáknak helyt adok. Hihihi! A pletykafészek:) Akinek csak akkor mondtunk el valamit, ha azt akartuk, h mindenki tudja:)
Megmondtam neki, hogy én meg azt sajnálom, hogy egyszer sem próbált velem leülni, és megbeszélni a dolgokat.
Na, ezzen most rágódhatok napokig:)
2011. március 6., vasárnap
Sütipéntek
Megint sütipéntek, és gondoltam egy nagyot, meg egy kisebbet is.
Biztonsági tartaléknak sima piskóta, illetve hát nem sima, mert mogyorós.
A jó kis Horváth Ilonka könyvből, ami minden konyhában jelen van/volt .
Anya sütötte meg onnan a lekváros lepényt, ami igazán egyszerű "mindent mindennel összekavarós" süti. Ezt gondoltam megsütni első körben, de megláttam a mogyorós lepény receptjét, és kipróbáltam. Jó lett!
A recepten erősen változtatni kellett, mert igen kis adag lett volna, szóval mindent duplájára vettem, kivéve a cukrot és a sütőport. Lényeg, hogy a liszt mellett, fele arányban őrölt mogyoró, amit simán ledaráltam a kávédarálómmal. Barátosném segített kutyulgatni a dolgokat, és kicsit aggódni kezdtünk, hogy túl natúr lesz, úgyhogy szórtam rá még csokidarabokat.
Kifejezetten fincsi lett, és szerintem tök jó tortaalap is lehetne.
A nagyobb gondolat az bonbon készítés volt. Kedvet kaptam Doki képeiről, és megpróbálkoztam ezzel:
http://csakapuffin.blogspot.com/2010/09/citromkremes-bonbon.html
A tölteléke, a lemond curd, eleve isteni, az elhíresült máktortára is ezt tettem.
Bonbonformám nem volt, ezért a szilikon jégkocka tartókat használtam. Ezek igazándiból nem kockákat csinálnak, hanem különböző gyümölcsformájúak. A narancsgerezd formájút kifejezetten stílusosnak gondoltam, hiszen arra ráhúzható, h citrom, a fini citromkrémes bonbonhoz. Ezen kívül volt még alma meg szőlő is.
Majdnem minden papírforma szerint haladt, lemond curd hűlt. Megolvasztottam valamennyi csokit, nem az egészet, hiszen túl hamar dermed, folyattam a tartóba, elegyengettem, és hagytam megdermedni. Ezt újra és újra, mert nem bírtam belőni, hogy mennyi csoki kell egy tartóhoz, és mennyire hamar dermed. Szóval jól elpepecseltem, barátosném fel is adta, és hazament aludni.
Hát igen, kezdett elég késő lenni. Nem is értem miért kell nekem mindig mindenhez este 8-kor hozzákezdenem!:)
Miután szépen megdermedtek, belepötyögtettem a krémet, és újrakezdtem a csoki-olvasztást:)
Minden tiszta csoki volt! Nem tudom hány edény, kanál, konyharuha körülöttem, rólam nem is beszélve:)
Azért elég kecsegtető volt a látvány, úgyhogy jól megérdemelt pihenésbe vonultam:)
A reggel már elkeserítő volt, sajna csak a narancsos-citromos formákból pattantak ki a bonbonok a megígért módon, a többibe, annak rendje-módja szerint beleragadtak:) Még jó, hogy volt vészterv:)
Azért azt a pár darabot bevittem mutatóba, hadd lássák mivel kínkődtem.
Népszerűség vadász vagyok, no!:D
Népszerűség vadász vagyok, no!:D
Kép nincs, majd ha egyszer megint alkotókedvemben leszek!
És ha szerzek igazi bonbon formákat. Mert sztem nem a technikával volt a baj, hanem a formák túl kemények voltak, ugyan szilikonos, de mégsem csokinak való. A citromos kifejezetten puha forma, jégkockának majdnem nem is jó, mindig billeg a kezemben, amíg a hűtőig eljutok.
Ez a Tanulság 1.
Tanulság 2, hogy tényleg mindig kell B terv!
Tanulság 3 pedig, hogy a házi lemon curd isteni, kanalazva meg tudnám enni, mondjuk citromos az tuti, szóval azt nem árt szeretni hozzá.
Tanulság 2, hogy tényleg mindig kell B terv!
Tanulság 3 pedig, hogy a házi lemon curd isteni, kanalazva meg tudnám enni, mondjuk citromos az tuti, szóval azt nem árt szeretni hozzá.
2011. március 3., csütörtök
Március 1.
Azt
hiszem a tegnapi napom, ill. dátum szerint a tegnap előtti, csak alvás
szerint még tegnapi:) mindenképp egy jó bejegyzés ebben a kategóriában:)
Think outside the box, szóval csinálj valamit, ami nem megszokott, elvárt, másoknak való megfelelésről szól.
Vagy legalábbis én így értelmezem.
A szülinapom volt, nevezetesen elértem a Krisztusi kort. Hogy hányszor kellett nekem ezt meghallgatnom aznap!:) Először a munkáséletemben úgy döntöttem, hogy nem munkával töltöm, bár biztos volt már ilyen, ha hétvégére esett. Például a 30-dik szombatra, össze sem lehetett volna jobban szervezni, bár aznap dolgoztam, reggel apával még vmi téglát hordtunk a felújítás kellős közepén:)
Mondjuk az is egy outside-the-box nap volt, a lányok által berendelt Chip&Dale fiúval:) Főleg, hogy utólag kiderült szavazásra bocsátották a kérdést, és 90% azt mondta, engem ismerve, hogy ne legyen. De valahogy mégis megjelent egy rendőrruhába öltözött fickó. Nem is értettem miért itatnak ilyen lelkesen a többiek, ok, hogy szülinapom van, de akkor is:) Aztán leesett, bár még így is az volt az első kérdésem a sráchoz, hogy "de ugye nem fogsz levetkőzni?":) Mindenesetre sztorinak jó, és a srácok külön "köszönték" az élményt, ilyenben még úgysem volt részük.
Szóval tegnap(előtt) többféle elgondolással indultam a napnak. Korai felkelést terveztem, ami már azért is hülyeség, mert soha nem érek be a melóba fél10 előtt, híresen nem vagyok korán kelő, miért is a szülinapomon tenném. Nem is tettem:)
Pedig arra gondoltam, h kimegyek Dobogókőre, ahol elvileg a föld szívcsakrája van, és majd ott feltöltődöm energiával.Amúgy ennek utánaolvastam, a Dalai lámának tulajdonítják ezt a megállapítást, aki cserébe ezen jó ironizált, amikor legutóbbi látogatásán megkérdezték tőle. Van humorérzéke az öregnek:) Vmi olyasmit mondott, hogy igen, minden ország szeretné egy picit a világ közepének érezni magát:)
Nem mentem, értelemszerűen:)
Aztán gondoltam, mekkora vagányság beleönteni a kávémat a termoszos bögrémbe, és felautózni a Gellért tetejére és onnan nézni a várost. Ébredező városról szó sem lehetett, hiszen már kb 10 óra volt. Na ezt sem csináltam meg.
Hát jó, akkor elugrom a Tescoba mielőtt megyek a csajokkal megbeszélt ebédre. Ezt is kihagyva, késéssel, párhuzamos parkolási szívdobogás után meg is érkeztem az ebédre:) Gyerekes barátnékkal ebédeltünk egyet az Oxigén-ben, ezt nem felvágásból, hanem mert a közelben laknak. A 7 hónapost és másfél évest nehezen lehetett lekötni, úgyhogy a csajok nem túl sok mindent ettek:) Azt hiszem a gyerekes együttebédek még várhatnak egy kicsit:)
Lassú kezdés után viszont végigpörögtem a délutánt. Kozmetikus, manikűr után hammam!!! Találtam egyet Pesten, a Kálvin térnél. A környezet nem olyan autentikus, mint az esztergomi, amit tavaly próbáltunk ki a gyerekes csajokkal, de kellemes hely.
A szír példával ellentétben itt sem hölgy kezelő fogadott,hanem magas, izmos, helyes faszi :D Bár sztem más csapatban játszik. Kicsit az eljárás is más volt, valahogy nem volt benne sorrend, kicsit mindig minden csinált. Masszázs közben fürdetett, aztán radírozott és újra. Attól persze még jól esett, bár fáztam kicsit végig:)
Viszont megmosta a hajam!!! Asszem ez bejön nekem nagyon, gyanús, hogy ez valami erogén zónám lehet:) Nemhiába tartom az egyik legszexibb filmjelenetnek, amikor Robert Redford megmossa Meryl Streep haját a Távol Afrika c. filmben. áááááá!:)
Mindezt megspékeltük kolleginákkal egy már szokásosnak mondható pohárköszöntős, tósztot mondós késő esti nasival, ami az arabok jegyében folytatódott a nagy kedvenc humusszal, pitával, és egy kis magyar körözöttel, pálinkával és jó kis olasz rizlinggel.
Think outside the box, szóval csinálj valamit, ami nem megszokott, elvárt, másoknak való megfelelésről szól.
Vagy legalábbis én így értelmezem.
A szülinapom volt, nevezetesen elértem a Krisztusi kort. Hogy hányszor kellett nekem ezt meghallgatnom aznap!:) Először a munkáséletemben úgy döntöttem, hogy nem munkával töltöm, bár biztos volt már ilyen, ha hétvégére esett. Például a 30-dik szombatra, össze sem lehetett volna jobban szervezni, bár aznap dolgoztam, reggel apával még vmi téglát hordtunk a felújítás kellős közepén:)
Mondjuk az is egy outside-the-box nap volt, a lányok által berendelt Chip&Dale fiúval:) Főleg, hogy utólag kiderült szavazásra bocsátották a kérdést, és 90% azt mondta, engem ismerve, hogy ne legyen. De valahogy mégis megjelent egy rendőrruhába öltözött fickó. Nem is értettem miért itatnak ilyen lelkesen a többiek, ok, hogy szülinapom van, de akkor is:) Aztán leesett, bár még így is az volt az első kérdésem a sráchoz, hogy "de ugye nem fogsz levetkőzni?":) Mindenesetre sztorinak jó, és a srácok külön "köszönték" az élményt, ilyenben még úgysem volt részük.
Szóval tegnap(előtt) többféle elgondolással indultam a napnak. Korai felkelést terveztem, ami már azért is hülyeség, mert soha nem érek be a melóba fél10 előtt, híresen nem vagyok korán kelő, miért is a szülinapomon tenném. Nem is tettem:)
Pedig arra gondoltam, h kimegyek Dobogókőre, ahol elvileg a föld szívcsakrája van, és majd ott feltöltődöm energiával.Amúgy ennek utánaolvastam, a Dalai lámának tulajdonítják ezt a megállapítást, aki cserébe ezen jó ironizált, amikor legutóbbi látogatásán megkérdezték tőle. Van humorérzéke az öregnek:) Vmi olyasmit mondott, hogy igen, minden ország szeretné egy picit a világ közepének érezni magát:)
Nem mentem, értelemszerűen:)
Aztán gondoltam, mekkora vagányság beleönteni a kávémat a termoszos bögrémbe, és felautózni a Gellért tetejére és onnan nézni a várost. Ébredező városról szó sem lehetett, hiszen már kb 10 óra volt. Na ezt sem csináltam meg.
Hát jó, akkor elugrom a Tescoba mielőtt megyek a csajokkal megbeszélt ebédre. Ezt is kihagyva, késéssel, párhuzamos parkolási szívdobogás után meg is érkeztem az ebédre:) Gyerekes barátnékkal ebédeltünk egyet az Oxigén-ben, ezt nem felvágásból, hanem mert a közelben laknak. A 7 hónapost és másfél évest nehezen lehetett lekötni, úgyhogy a csajok nem túl sok mindent ettek:) Azt hiszem a gyerekes együttebédek még várhatnak egy kicsit:)
Lassú kezdés után viszont végigpörögtem a délutánt. Kozmetikus, manikűr után hammam!!! Találtam egyet Pesten, a Kálvin térnél. A környezet nem olyan autentikus, mint az esztergomi, amit tavaly próbáltunk ki a gyerekes csajokkal, de kellemes hely.
A szír példával ellentétben itt sem hölgy kezelő fogadott,hanem magas, izmos, helyes faszi :D Bár sztem más csapatban játszik. Kicsit az eljárás is más volt, valahogy nem volt benne sorrend, kicsit mindig minden csinált. Masszázs közben fürdetett, aztán radírozott és újra. Attól persze még jól esett, bár fáztam kicsit végig:)
Viszont megmosta a hajam!!! Asszem ez bejön nekem nagyon, gyanús, hogy ez valami erogén zónám lehet:) Nemhiába tartom az egyik legszexibb filmjelenetnek, amikor Robert Redford megmossa Meryl Streep haját a Távol Afrika c. filmben. áááááá!:)
Mindezt megspékeltük kolleginákkal egy már szokásosnak mondható pohárköszöntős, tósztot mondós késő esti nasival, ami az arabok jegyében folytatódott a nagy kedvenc humusszal, pitával, és egy kis magyar körözöttel, pálinkával és jó kis olasz rizlinggel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)