3-dik nap reggel azzal fogadott a szállásadó, aki egy hatalmas pokerarc, hogy oh amúgy van egy hírem. Éjjel telefonáltak, hogy megvan a bőrönd. Mindezt teljes közönnyel:)) Kész voltunk tőle:)
Úgyhogy megint reptér, megvolt. Hát volt ugrálás:) Copa Airlines hithű alkalmazottai ugyan adták volna a napi kompenzációt, kemény 25 dollárt, de mára már trükkösen egy újabb papír előkerült aláírásra. Ő csak írjam alá, ez csak az, hogy átvettem a pénzt. Na mondom gyanús ez nekem, végül apróbetűsben csak találtam valamit angolul. Na ja, elfogadva ezt az összeget, elállunk mindenféle követelésünktől. Szép! Nem voltunk kedvesek, amikor távoztunk:))
Így hogy volt bőrönd is, tolvaj is, kicsit próbáltunk ellazulni és élvezni Havannát. Előző nap erősen agresszívba mentem át, ha valaki cuppogott egyet, minimum rámorogtam, de ha nem hagyta abba, akkor mondtam valami cifrát is :) Együttvacsiztunk Ramiékkal, a mariacsik húzták a nótánkat, de emberükre akadtak, mert 2 operaénekes is vacsizott ott, és onnantól nem volt megállás:) Kaptuk az ingyen koncertet:)
Amúgy az, hogy nincs mit enni Kubában, sajnos nem igaz:) Igencsak jókat eszünk:) Friss hal és rák főleg. Persze meg kell fizetni, mintha otthon mennénk étterembe, a mojito viszont megvan 600 Ft-ból, legrosszabb esetben is:)
A biztonság érzetünk erősen lecsökkent. Épp magunkról akartunk fotót csinálni, amikor odalépett egy srác, hogy csinálja ő? Pár másodperces arc scan, kamerát láttuk a kezében, így odaadtuk neki az enyémet:) Egy brazil srác volt, le is ragadt velünk egész délutánra, mondta is, hogy totál látszott a testkommunikációnkon a dilemma kamera ügyben:) Volt már magyar barátnője, úgyhogy Sahar ki is nevezte újabb "lover"-emnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése