Mondjuk
ez az egyik kedven könyvem címe is magyarul, szóval akit picit is
érdekel a téma, érdemes elolvasni. Nick Hornby írta és elég jó képet
lehet kapni, miért is őrülnek meg az angol szurkolók egy-egy meccs miatt:)
A regényből készült angol film természetesen nagyon jó, főleg, h Colin Firth játszik benne <3
Az
amerikai verziót csak azért fogadom el, mert a főszereplő, Jimmy
Fallon, aki szupervicces csávó, nem is rémlik, hogy más filmben láttam
volna, viszont itt folyamatosan látom a tévében, mert beszélgetős műsora
van. Amolyan Fábry show, csak az Ő poénjain még lehet nevetni és nem
tűnik életuntnak sem.
De természetesen amcsi környezetbe helyezték a filmet, a baseball fanatizmusról szól és Bostonban játszódik.
Nos igen, amikor fogatták a filmet, nehéz lehetett volna megértetni az amcsikkal ezt a fociláz dolgot.
Bezzeg most!
Ok,
most már kiestek, de ami eddig volt, az egészen meglepő. És persze
szurkolásban kb lenyomnak mindenkit, ha Jú Esz Éj-t kell skandálni.
(Mondjuk amikor még az Avicii koncert előtt is ezt teszik, akkor már tudnék ütni érte)
Szóval,
ami meglepő volt, az a lelkesedés. Arra számítottam, hogy kb nem
foglalkoznak vele és majd vadászni kell a helyeket, ahol nézni lehet a
meccseket.
Ehhez
képest amióta megy, ez a téma mindenhol, az ebédtől a liften keresztül a
megbeszélésekig. Mindenki nézi. Mindenhol. Ok, azt azért hallom, ahogy a
szabályokat magyarázzák egymásnak.
És hát ja, a les az nekik sem megy :) Pedig nekem is mennyit magyarázta apa a só és borsszórót is bevetve. Értem én...csak nem látom :)
Mondjuk a magyar foci van olyan lassú, hogy szerintem látnám, ha nagyon akarnám :P
Sok
cikk is van arról, hogy miért lett népszerű és miért nem volt az.
Ok,
mondjuk nem agysebészet, amíg nem voltak jók benne, addig nem volt olyan
népszerű. Gondolom most meg majd generációk akarnak focisták lenni.
Mondjuk amennyi kis latinó rohangál itt, nem lesz nehéz összerakni az árja amerikai csapatokat :)
Amúgy
amiket hallani itt, a kollegák szájából is, de olvasni cikkeket is...a
foci szerintük nem elég férfias sport és amúgy is nem igazi sport,
ami végződhet döntetlenben stb stb :)
Jókat szoktam ezeken mosolyogni, mert ugye mi az összes amerikai sportra azt mondjuk, hogy nem igazi sport :)
Ez a klip jól összefoglalja a különbségeket sportjainkban, én pisiltem a röhögéstől:
A
tegnapi kiesés lecsengése pedig nem a szokásos otthoni anyázás, hanem
hogy milyen sokat fejlődtek, és legközelebb már nyerni fognak és „we
beleive” és persze mindenki hős.
Nem hazudok, nem túlzok, konkrétan HERO-ként beszélnek a csapattagokról. Ettől, bevallom, kicsit összezavarodtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése