Sahar, az útitárs

Ezzel a bejegyzéssel Kuba óta lógtam, és meg is írtam, passz, hogy miért nem került fel.
Többen kérdeztétek, hogy kivel mentem, honnan ismerem stb.
Az update az idei útjainkhoz, hogy továbbra is perzsa virtus és német arrogancia:) 
Pl a ráakaszkadott magyar lányról simán kijelenti, hogy tipikus kelet-európai könnyen kapható feje van. Nah most egyrészt a csaj Ausztriában nőtt fel, másrészt hellóóóóóó?!
Node ilyeneket már nem is veszek magamra, főleg ha azt nézem mikor kaptak engem meg utoljára könnyen, ziher, hogy nem rám gondolt a megjegyzés közben :))
 **********************************************************************
Szóval a bejegyzés tavalyról:

Ahhoz képest, hogy összesen vagy fél napot lógtunk együtt, amikor Budapesten járt, egész simán mennek a dolgok.

Ezalatt nyilván nem az ellopott kamerát vagy a hiányzó bőröndöt értem.

Hanem, hogy relatíve súrlódás mentesen nyomjuk, pedig volt történés. 

Zömmel kiegészítjük egymást. Amikor rátör a tombolhatnék, pl reptéri alkalmazottal, akkor én maradok nyugodt. Amikor rámtör a sírhatnék, akkor meg ő nyugszik le. 

Amúgy én fizetem az útját, úgyhogy nagyon bizalomgerjesztő feje kell legyen, ha ezt mind bevállaltam:) 

Először csak a repjegyét vettem meg Kubába együtt az enyémmel, aztán Equadorból írt, hogy gáz van, 2 napja nem tudja megvenni a jegyét Panamába, szóval megvettem azt is:) Panamában már mindent ő fizetett, h kezdje a törlesztést, de Kubában indult a probléma megint. 

Szíriai nyaralásunkból kiindulva, amikor az utolsó 2 nap kb már éheztünk, mert hármónk 6-féle kártyája se adott ki pénzt, most inkább nem kockáztattam és hoztam magammal készpénzt rendesen.

Persze ez se túl jó, ki is lettem röhögve érte, aztán igencsak jól jött, mert Sahar kártyája nem működött se kp felvételre, se fizetésre. Valami amcsi kötődés miatt. Viszont így már nem volt elég az én pénzem se, kezdett megint szorulni a hurok:)

De magammal hoztam a CIB-es kártyám és működött, szóval én vagyok a bank az utazás alatt:) Hála az olaszoknak!:) Ide is egyedül jött volna, mehetett volna vissza Panamába valahogy, pénzt szerezni:)

Couchsurfing ismeretség amúgy és ahogy már írtam, érdekes háttere van a csajnak. Teheránban született, szóval iráni, azaz perzsa. Apja komcsi volt, szóval egy idő után égett a talpa alatt a talaj, és elmenekültek, amikor ő 5 éves volt.

Szovjetek, ideológia ide vagy oda, nem fogadták be őket, ebből lett kelet-Berlin, hamis útlevél, Checkpoint Charlie, nyugat-Berlin és végül Frankfurt. 

Szerinte én túl kedves vagyok az emberekkel, cserébe ő nagyon nem az, mármint velem az, de amúgy sokszor kell tompítanom az élét a mondatainak:)

Bevándorló múltja miatt elég hamar magára vesz dolgokat, úgyhogy egy 5 perces kissé érdekes beszélgetés után mélyebb eszmefuttatásokat nem erőltetek. De persze az tök ok, hogy neki csak most esik le, hogy Magyarország nem volt Szovjetunió része. Ès fent akad azon, hogy én miért csak 22 évesen ettem először tengeri herkentyűt:) Nem nagyon lehet neki elmagyarázni, hogy mit jelent kevés pénzből felnőni, főleg vidéken. 

Úgyhogy hagyom is a tanítgatást:) Maradunk a pasi témánál, ott relatíve nagyobb az egyetértés, bár egy dologban nagyon perzsa, gazdag pasi esik neki jobban:)

Ahhoz képest, ahogy kinéz, nem vágom, miért nincs pasija. Gyönyörű hajzuhatag, hatalmas mellek és ehhez kicsi, törékeny alkat. Mondjuk amint megszólal általában elfutnak, azt mondják neki, hogy félnek tőle:) Nem meglepő:) A perzsa büszkeség a német arroganciával társulva nem a legbarátságosabb kombináció:)

Miguel, argentin útitársunk is megemlítette, hogy ennek a csajnak semmi sem elég jó:)

De ahogy kezdtem az elején, egész sima az út, nagyon sokat röhögünk és bizonyos témákat kerülve, szememet belül forgatva, egész ideális útitárs:) És bazi jól tudunk enni együtt:))