Kalifornia - Nehézkes elindulás

Megint kalandos utazás lett. Mert miért is ne! A feléről én tehettem, de a másik felénél mosom kezeimet :)

A történet háttere, hogy Washingtonban 2 reptér van, de ha a Baltimori fapadost hozzászámoljuk, akkor 3.

Ronald Reagan reptér, amit DCA-ként rövidítenek, alapvetően belföldi utazásra van szánva. A másik, a nagy nemzetközi, Dulles International Airport, amit IAD-ként rövidítenek, de persze innen is megy csomó belföldi járat.

Remélem már látszik, hogy hová akarok kilyukadni :)

Dca, de az a Reagan és Dulles, de az IAD. 

Szóval elindultam időben, autót leparkoltam a reptéri parkolóban, kényelmesen átértem a reptérre. Megkerestem a pultot, mondja a csávókám, h innen nem megy gép Philadelphiába (merthogy azon keresztül szálltam át). Mondom ok, akkor melyik pulthoz menjek, mire mondja, hogy erről a reptérről nem megy az Ő társaságuknak. 

És akkor mint egy lassított felvételben, leesett végre. Jah, hogy én a Dulles-ra jöttem, mert ugye DCA DCA DCA. Mint aki kb először utazik. Pedig mentem már mindkettőről.

Úgyhogy jött az Oh my god, oh my god, lekésem a gépet. Csávó rögtön mutatta is az irányt a taxikhoz, és biztatott, hogy átérek.

Erre azért minimális volt az esély, ugyanis kb 50 perc az út és baromira munkaidő vége volt, azaz mindenki épp autóban ült és engem akadályozott.

Taxisofőrnek mondtam, hogy húzzon bele, kerül amibe kerül. Aztán végig iphone forgalmi térkép alapján terveztük az utat, hogy merre menjünk. Agyzsibbasztó dugó volt némelyik helyen. Sofőr amúgy rendi volt, próbált vigasztalni rosszabb sztorikkal, mondjuk útlevél nélkül érkezett utas stb, mondtam is neki, hogy nagyon kedves tőle, de ez most tényleg bazira szőke volt.

Viszont átértem időben. Hatalmas vigyorral a fejemen adtam le a bőröndöt, bácsi meg is kérdezte, hogy minek örülök ennyire, csak nem hazautazom...áááá, mondom, csak elértem a gépet.

Aztán amikor már beszálltunk és berregett a motor, akkor mondta a kapitány, hogy mégsem szállunk fel, mert valami oknál fogva a Philly reptér le van zárva, és üldögélünk kicsit a gépben, amíg újabb infot kap, de elképzelhetően nem szállunk fel. Nyilván nem bírtam abbahagyni a röhögést, mellettem ülő nyilván totál hülyének nézett.

Egy repcsi lefejelte az aszfaltot Phillyben, ezért volt a légzár, szerencsére senkinek sem lett baja. Viszont minket visszafordítottak, és mondták, hogy akinek átszállása lett volna, amit már úgyis lekésett, az menjen és próbálkozzon valamivel.

Itt már persze fejetlenség volt, nem túl sok segítőkész alkalmazott, végül a sorban álldogálva az ügyfélszolgálatot hívogatva sikerült kisebb-nagyobb hisztivel másik járatra kerülni. Például én javasoltam neki, hogy ugyan nézzen már gépet a másik 2 reptérről való indulással, és felejtse el, hogy én holnap este utazom. Enyhén szólva be volt tervezve minden mérföld, úgyhogy ez nem fért bele :)

Másnap reggeli közvetlen járatra kaptam helyet, és guess what....a másik reptérről indult!!!! Ahol egyébként most az autóm is álldogált :) Jeeee!

Mondták, hogy a csomagom már kint van azóta, hát nem volt. Mehettem újra sorba állni, néni mondta, hogy a csomagom Philly felé tart épp. Csoda, hogy kezdtem összezavarodni. Lényeg a lényeg, a repcsi elindult, csomaggal együtt, gondolom minket azért szállítottak le, hogy ne Philadelphiában legyen velünk gond, mert ott ugye szállás stb kellett volna, itt meg simán leráztak azzal, hogy másik gép másik nap, a többit meg oldd meg.

Mondja a nő, hogy majd holnap reggel megy egy gép Phillyből LA-be és azon lesz a bőrönd, kb egy időben érkezik az én járatommal. Ahhha. Mondom neki, hogy írásba adja-e ezt, mert bazira nem örülnék, ha nem lenne igaza. You should trust the system! Ahha, anyád! :)

Este még kivitettem magam a reptérre egyik csajszival, hogy felszedjem a kocsit, mert hiába onnan megyek holnap, érkezni a másikra fogok. No para, már én is elveszteném a fonalat a helyetekben.

Többieket próbáltam értesíteni a tervek változásáról, de egyszerűen nem értem el őket. Repülő órák óta leszállt, szállodában nem voltak, telefont nem vették fel, épp a reptérrel voltam vonalban, következő ötlet a rendőrség/kórház vonal lett volna, de végül előkerültek. Addigra mondjuk tiszta ideg voltam.

Másnap minden flottul ment, jó reptér, időben felszállás, zsír új gép, még új szaga volt, érintőképernyős monitor. A bőrönd is úton volt, lekövethető volt a rendszerben, az a gép persze késett, de meglett :) Többiek felszedtek a reptéren és húztunk is északra.

Good bye Los Angeles. Nekem ezzel Venice beach maradt ki a betervezett programból, de ahogy hallom csak a sok hajléktalan látványát hagytam ki, sok minden mást nem.

Tanulság 1: Ha nem utolsó pillanatban mégy ki a reptérre, akkor még belefér egy városon átszáguldozás a másik reptérre.

Tanulság 2: Van amikor tényleg megvan írva, hogy aznap mi történik, és hiába javítasz egyszer, az égiek elrendezik, hogy már csak azért se utazz el aznap.

Tanulság 3: Velem tényleg mindig történik valami és sokszor repüléshez kötődik. De egyelőre nem tudok semmilyen következtetést levonni ebből :)