Ha már tavasz, akkor sielés

Úgy tűnik végre itt is itt a tavasz, mondjuk tegnap még egész nap szakadt a hó, cserébe ma már 20 fok körül volt. Fene érti ezeket.
Mondjuk Kalifornia után visszaérkezni a mínuszba, aztán masszív hóesésbe, hát nem esett jól.

De amikor síelni mentünk, az pont jól jött ki. 
Itt most kamuzok egy kicsit, mert visszadátumozom a bejegyzést, h az látszódjon, amikor történt.

Előtte héten pont megint szakadt egy adag hó, de hétvégére legalább az utak járhatók voltak. És volt friss hó síelni!! Jeee!!!
Kicsit macerás bármit is szervezni az itteniekkel, többen amolyan ad-hoc emberek, mások pedig szervezésben nem jeleskednek. Itt is hetekig ment a huza-vona, hogy akkor legyen, ne legyen, hány napos legyen, hol legyen stb stb. És ez ment hetekig döntés nélkül. Mivel nem az én projectem volt, igyekeztem kimaradni, de amikor 1 hét volt a kitűzött hétvégéig, és még mindig nem volt semmi, és egymást kérdezgették az emberek, akkor úgy döntöttem, h én biza megyek síelni:) Utazás terápia #1! :)

Szóval kezembe vettem a billentyűt, és összefoglaltam a több hétnyi szenvedést, sorba raktam az embereket, szállást foglaltam, megpakoltam a saját autómat utassal, aztán végül voltunk vagy 15en:) Hehe:)
A síelős hely egész közel volt és igen kis pálya is cserébe, de mondjuk az én tudásommal, pont jó. 
Egy baromi nagy szívás volt, hogy az összes környékbeli család ideérkezett gyerekestül felszerelés nélkül. Szombat még okés is volt, de vasárnap volt a killer. Konkrétan csak azért nem álltunk 2.5 órát sorban, mert véletlenül a sor elején felejtettem magam másfél óra sorban állást megelégelve. Nah jah, pofátlan magyar módjára :)
Ekkora káoszt! Osztrákok sírva fakadtak volna, mondjuk mi is erősen a közelében voltunk.
Első sor: jegyvásárlás. Kb fél óra. Aztán bemégy a kölcsönzőbe, és megbánod, hogy megvetted a jegyet. Újabb félóra, h beregisztráljanak, aztán másik, hogy cipőt bérelj, és a harmadik, h lécet is kapj. Mindez egy icipici helyen, ahol összevissza, egymás hegyén hátán álltak az emberek. Még az amcsik is hőbörögtek:)
Tény, hogy a legszervezetlenebb dolog volt, amit tapasztaltam eddig itt:)
Mire kis csalással végeztünk, mehettünk is ebédelni:)
Aztán a síelés már jó volt, mert a családok elzúztak a gyerek pályára, így nem volt sorban állás. Taknyolás egy volt, jó nagy és persze videóra véve:)
Hiába, falusi izgulós:)
Volt esti sielés és nagy gumikkal sikítozós szánkózás is:)


Bandával jól kijöttünk, szombat este az összes pálinka készlet elfogyott, úgyhogy volt, aki másnap már nem síelt. 
A "dugós bort" én vittem:) Kollegina kedves ajándékát, apukája házipálinkáját tettem be a közösbe. Juj, de rossz volt! Mintha valami élesztőt ittam volna. De bakker megitták! Juj:)
Szállás az első Motel élmény. Főleg, amikor bogarakat kellett kinyírnom:) Alapvetően tiszta volt, és végül is a bogarakról sem tehetnek, ha az ajtó a szabadba nyílik. Ár értékben pedig verhetetlen volt:)
De azért többet nem erőltetném:)
Kaptam egy kis emberenergiát is végre, úgyhogy jobban voltam rögvest:) Zsolt is lejött Bostonból, nálam aludt síelés után, hogy aztán másnap én menjek dolgozni, Ő meg repüljön konferenciára San Diegoba.